Á    zenekar

TATABÁNYA

 

 

AZ EMBERISÉG VÉGE

 

Terjed a kór a vérembe,

nem maradhatok életbe.

Mindenki tapos, mindenki zabál,

téged is elér a szörnyű ragály.

 

Hályog kerül a szemedre,

beleestél a verembe.

Sírokat nem kell ásni,

mindenki így fog járni.

 

Látom a pusztulást,

szembeötlő a változás,

és akik okozták

fellőnek egy űrszondát.

 

Hiába menekültök

mocskos paraziták,

új gazdatest nélkül

nincsen szaporodás.

Nyüszítsetek, sírjatok,

az űrhajó lesz a sírotok,

velünk együtt kihaltok,

több bolygót már nem faltok

fel!

 

 

RADIKÁLIS MEGOLDÁS

Torz eszmék és vallások,
lélekölő rendszerek
magvaiból burjánzó
gyomrengeteg eltemet.

Becsület és tisztesség
régen kihalt fogalmak,
gátlástalan paraziták
gyakorolnak hatalmat.

Mindennapi önzések
által nevelt nemzedék
lépteinek nyomába
fejezetünk véget ér.

Szükségessé vált egy radikális megoldás.
Elkerülhetetlen a radikális megoldás.

Az emberiség saját nadrágjába szarik,
a földi élet lángja egyre halványodik.
A bioszféra pusztítása saját fajunk gyilkolása,
környezetünk haldoklása mindannyiunk végórája.

 

 

 

ABERRÁLTAK SZIGETE

 

Szadisták és mazochisták,

leszbikusok, homokosok,

szatírok és pszichopaták,

pedofilok, nekrofilok,

szektások és kleptománok,

aberráltak, kéjgyilkosok,

vandálok és pirománok

távozzatok, távozzatok!

 

Választunk majd számotokra

a tengeren egy tágas szigetet,

ha nem mentek, mind egy szálig

elviszünk majd oda titeket!

 

Saját elképzelés szerint

építhettek új világot,

nem különböztet meg senki,

mert hiszen ti erre vágytok.

Új értékrend alapján,

a sokszínűség jelszavára

a másság megnyilvánulását

a társadalom tolerálja.

Nincsenek törvények, normák,

bilincs, rács és lelki korlát.

Büntetlenül bármit tehetsz,

szabad lehetsz, szabad lehetsz!

 

 

 

U.S.A.

Mindenkit bekebelez
az agresszív gépezet,
gazdasági érdekekből
leigáznak népeket.
Háborúkat rendeznek,
ha nincs rá ürügy, csinálnak,
a jogosság látszatára
alaposan vigyáznak.

U.S.A. U.S.A. U.S.A.
a kőolaj számotokra mennyit ér?!
U.S.A. U.S.A. U.S.A.
az emberélet számotokra mennyit ér?!

Az elmaradott országok népei
egy nagyhatalmi játék részei.
A városokban gyermekek és asszonyok
félnek; nem érik meg az új napot.
Sírásuktól még az ég is megremeg,
de életükről nem odafenn döntenek.
Tűzparancs és mindenhonnan bomba hull,
a városban az összes ember elpusztul.

U.S.A. U.S.A. U.S.A.
milliók sírnak életért!
U.S.A. U.S.A. U.S.A.
az éhező gyermek enni kér!

A romok között porfelhőt kavar a szél,
ismét falak állnak majd a régi helyén.
Hitelekből felépül az új ország,
adós népnek rendszerváltás, bábkormány.
A nemzeti mozgalmakat elnyomják,
a lakosságot minden módon butítják,
Idővel az öntudat is halványul,
a kirakaton sok kisgyerek bebámul.

 

 

 

MODERN RABSZOLGASOR

Népét eladó aljas hatalom

hiteget minket rég.

Népét eladó aljas hatalom

filmet vetít elénk.

 

Hazát eladó aljas hatalom

tündöklő nyálú folyamba márt.

Hazát eladó aljas hatalom

központi terve az agymosás.

 

Ellenállás!

 

A média elbutít,

a rendszer nyomorba dönt.

Néhány mocskos disznó

hízik a színfal mögött.

 

Fizetés csak annyi jár,

hogy visszavigyen a gyomor.

Bilincsekre nincs szükség,

ez a modern rabszolgasor.

 

 

 

VISSZAMEGYEK HOZZÁD, HA TÚLÉLEM

Csípős őszi reggelen
behívó érkezett,
ölelés, búcsúcsók,
elhangzott a vezényszó:
Lépés indulj!

Lövészárokba fekszem,
hetek óta már alig ettem,
testem most még bírja,
de századunk fele tömegsírba.

A fegyverek készenlétbe
várnak a sötétedésre,
de addig van pár óra,
hogy gondoljak rád újra.

Felderengenek a régi képek,
eszembejutnak a boldog évek,
erőt ad hozzá hogy tovább éljek,
remélem még látlak téged.

Remélem hogy újra látlak,
nem csak álom, vagy a vágyam
által képzelt merengésem
közben érzem ölelésed.

Gondolj rám,
kérlek ne mondj le rólam, várj,
mert még visszamegyek hozzád,
érzem visszamegyek hozzád,
ha túlélem!

 

 

 

HULLÓCSILLAG

 

Szilikonból mell és száj,

ő egy aktuális sztár.

Bárgyú műsorokban játszik,

40 múlt, de 20-nak látszik.

Az újságok címoldalán

mindig vonzó és vidám.

Ha kivillantja fogsorát,

jól csillog a porcelán.

 

Hullócsillagok a szemétdomb felett,

nemsokára kiégsz és elfelejtenek.

Hullócsillagok a szemétdomb felett,

nemsokára eltűnsz és elfelejtenek.

 

Ízléstelen divatrongyot

aggatnak a testére,

ripacs meleg fodrászok

alkotnak a fejére.

Nincsen magánélete,

mert ennek is van vevője,

tinédzserek, nagymamák

csemegéznek belőle.

 

 

NEM ÁLLOK A SORBA

Nem állok a sorba!

Nem leszek én szolga,
nem állok a sorba,
nem megyek a vágóhídra
önként és dalolva.

Saját úton járok,
a függöny mögé látok,
minden hatás kapcsán
véleményt formálok.

Értékelem amit hallok,
szívügyem az, amit vallok,
nézetemet felvállalom,
éjszakánként még álmodom.

Nem leszek én senki bábja,
talpnyalója, hű szolgája,
Nem állok a tömegbe,
irányzatot követve!

Nem állok a sorba!

 

 

 

NINCS MÁS MEGOLDÁS

 

Másnaposan a ligetbe

padon fekszem a hidegbe,

bár a rendszer fojtogat,

még nem vágták el torkomat.

A közerkölccsel szembe állok,

hamarosan visszavágok,

zúzni fog az öklöm,

ha kell meg is döglöm!

 

Elég volt már idáig

ennyi csalódás.

Megindulunk mindnyájan,

mert nincs más megoldás!

Nincs más megoldás!

Nincs más megoldás!

Mindannyian ütni fogunk,

nincs más megoldás!

 

Rabigában edződött

fegyverré a testem,

kínjaim közt jogaid

könnyen elfelejtem.

Kőkemény az öklöm,

összetöri a pofád.

Jól vigyázz te vérszívó,

kevés ide az imád!

 

 

 

SZÉPEN KÉRLEK

Szépen kérlek nyomigyerek, hogy ne szemetelj,
azért van a konténer, hogy menj oda és dobd el!

Ne tördeld a parkokban a bokrok ágait,
mert úgy töri el valaki kicsi ujjacskáid!

Ne kínozzál állatot, mert ő is élőlény,
ha szétverem a hülye fejed, neked is szar érzés!

Ne rugdossad a kukákat és ne gyújtsad fel,
belevaló gyerek vagy, ha nem fogod fel.

Mert te is hulladék vagy!

 

 

 

TARTOZOM

Bőrrákom lett a sugárzástól,
tüdőbajom a mérges gáztól,
vesekövem az ivóvíztől,
allergiám a parlagfűtől.
Hívet kaptam a csalfa lánytól,
gyomorfekélyt a műkajától,
májsorvadást a tablettástól,
életundort a szar világtól.

Jöhet börtön, akasztófa,
hamarosan meghalok,
leszámolok mindenkivel,
akinek még tartozom.

Tartozom, tartozom, tartozom!
Tartozom, de ígérem, hogy megadom!
Tartozom, tartozom, tartozom!
Tartozom, de ígérem, hogy megadom!

Tartozom a kutatóknak, törtetőknek, elnyomóknak,
cinkosoknak, besúgóknak és az aljas eladóknak.
Tartozom a gazdagoknak, a humánus orvosoknak,
gusztustalan ribancoknak és az egész társadalomnak.
Tartozom a fejlesztőknek, a szomszédnak, az ellenőrnek,
az ostoba buszsofőrnek és a csalfa szeretőmnek.
Tartozom még az egyháznak, a képmutató hazugságnak,
a vakoknak, a vezetésnek és az egész emberiségnek.

 

 

 

NE SZÜLJ GYERMEKET

A csúcsról lefelé visz csak út,
gyáva az, aki megvakul,
fejét a homokba dugja,
tőle csak ennyire futja.

Ha még álmodsz, ébredj fel,
nézz szembe a tényekkel,
egy mocsok amiben élsz,
gyorsan rohad az egész.

Utolsót rúgja a természet,
a sebeket beforrni nem képes,
túlnépesült a planéta,
készenlétben a rakéta.

Vézna testű kisgyerek
szemétdombon hempereg
élelmet keresve,
hogy holnap is megtehesse.

Utókornak hagyaték,
testi, lelki fogyaték,
felélt erőforrások,
drasztikus változások.

Ne szülj gyermeket erre a világra,
ne szülj gyermeket az utolsó órára!
Ne szülj gyermeket, hisz hamarosan vége,
pusztulás vár az emberiségre.

 

 

 

A TEMETŐBEN VAN MÉG HELY

 

 

 

CSAK ÖNMAGADNAK HIGGY

 

Gomolyfelhők érkeztek fölénk,

hiába várjuk, nem tisztul ki az ég.

Nem látni itt semmi változást,

egymást követik a hűvös éjszakák.

Álmaimban él csupán a kép,

amiért még testünk enni kér.

El akarjuk hinni a mesét,

ami sajnos nem rólunk szól rég.

Bársonyszékből játszadoznak velünk,

de ebben a játékban mi nem nyerhetünk.

Szerepünket előre megírták,

de fejfánk alá jut néhány virág,

jut néhány virág.

Irányítsd a saját életed,

ne vedd be önként a mérgeket.

Ne legyél te is megalkuvó,

feltett kézzel kriptába vonuló!

 

Ne higgyél a szónoknak,

ne higgyél a vágynak,

ne higgyél a látványnak,

amit eléd tárnak!

 

Bagolyköpetből következtetsz a múltra,

nem látsz be a sötét, mély odúba.

Csontok között turkálni már kár,

nem derül ki abból az igazság.

Önmagadnak higgy és ne másnak,

mert különben hamar elásnak!

Ne gondold, hogy minden jobb segít,

mert lesz egy kéz, mely gödörbe taszít,

a mélybe taszít!

 

 

 

NEM LESZEK SZÜLŐFÖLDEMEN HONTALAN POLGÁR

 

Eladjátok földjeinket,

pedig a jog minket illet.

Ez szégyen, gyalázat,

hogy eladjátok a hazánkat!

Kenőpénzért cserébe,

külföldiek kezébe

kerül majd a hatalom

és a nemzeti vagyon.

 

Apáink vére folyt érte,

mindaddig itt nem lesz béke,

amig a rend helyre nem áll,

és miénk lesz drága hazánk!

 

Nem leszek szülőföldemen hontalan polgár,

akinek idegenek szorongatják torkát!

 

 

 

NEM KELLENEK MEGVÁLTÓK

Nem kellenek megváltók,
nem kellenek bálványok,
az isteni segítséget
mindhiába várjátok.

A túlvilág nem valóság,
az egész csak ámítás,
öntudatsorvasztás,
nyájterelés, butítás.
Üvegszem a vakoknak,
vigasznyújtás azoknak,
akiknek a vérén,
zsírján, verejtékén
tömik meg a zsebüket
és még többet akarnak;
befolyásolni kívánják
a világi hatalmat.

Buzgón imádkozzál,
éljél szerényen,
adományozz gyakran
és majd cserébe
lesz odafenn számodra hely,
de ezért most még szenvedni kell.

Minél többet szenvedsz,
annál jobb helyed lesz!

 

 

 

MOST KELL HOGY SZÉP LEGYEN

Nem hiszem, hogy annyit érek,
amennyit nyújtott az élet.
Nem éhezek amint látod,
van pár rongyom és lakásom.
Ennél azért többre vágyom,
teljesüljön bármi áron!

Nem félek az éjszakától,
nem félek az elmúlástól,
de a függönyt nem húzzák fel
egyikünkért se mégegyszer.
Most kell hogy minden szép legyen,
most kell hogy minden szép legyen!

Férgek zabálják az álmom,
meddig kell vajon még várnom?!
Nem hagyják hogy szépen éljek,
pedig nem sok amit kérek.
Elpusztítok akit érek,
legvégül magammal végzek!

Itt még bármi megtörténhet,
itt még bármi megtörténhet!
Nekem most már minden mindegy,
nekem most már minden mindegy...

 

 

 

NEM AKAROK VELED ÉLNI

Folyton szívtad a vérem,
de tőled hiába kértem;
ne legyél ennyire állat,
ne utánozd anyádat.

Évekig csak nyeltem,
míg végül torkig lettem.
Nem kapsz több esélyt,
a fejezet végetért!

Megzsaroltál azzal,
hogy végezni fogsz magaddal.
Fogjad már fel baby;
nem akarok veled élni!

Én nem leszek áldozat,
az élet válogat,
a gyengék hullanak el,
de nekem még élnem kell!
Nyitsd ki a gázcsapot,
zárd be az összes ablakot,
azért hagytalak el,
mert nekem még élnem kell!

 

 

 

ELTŰNTÉ NYILVÁNÍTVA

Minden panelház falában
akad néhány tégla,
meglehet hogy az ajtódon
kopogtatnak még ma.

Elhurcolnak, megkínoznak,
kalodába zárnak,
nem számít az hogy mit mondasz,
bűnösnek találnak.

Bírósági tárgyalás
a te ügyedben nem lesz,
egész addig vallatnak,
míg végül megdöglesz.

Tetemedet ledarálják,
híznak majd a halak,
a történtekről bizonyíték
ilyformán nem marad.

A családod nem értesül,
legfeljebb csak sejti,
az igazságra nem derül fény,
nem tudja meg senki.

A temetőbe üres sírhant
fölött áll a fejfa,
mégis van rajt koszorú,
friss virág és gyertya.

Az irat rólad kiállítva:
Eltűnté nyilvánítva!

Minden panelház falában
akad néhány tégla,
meglehet hogy az ajtódon
kopogtatnak még ma.

Fehér köpenyes szakember
elektronnal kezel,
vizet csepegtet fejedre,
míg zombi nem leszel.

Heréidbe tűket szúrkál,
neki remek móka,
húgycsövedbe üveget dug
és szilánkokra zúzza.

A sötét kamrába véreddel
lenyomatot festesz,
amikor a hideg falhoz
ér meztelen tested.

Az irat rólad kiállítva:
Eltűnté nyilvánítva!

 

 

 

ÉLETTERET AKAROK

 

Perzsiában, Afrikában,

és a mesés Keleten

egyre nő a népesség,

nyomorognak emberek.

Patkánymódra szaporodnak,

hiánycikk az élelem,

nincsen munkalehetőség,

se igény rá hogy legyen.

Túlnépesült vidékekről

léhák menekülnek,

minden kapu kitárva,

és egyre csak gyűlnek.

Bevándorlók áradata

lepi el hazánkat,

könnyű megélhetésre

és segélyekre várnak.

Csőd szélén a gazdaság,

túl kevés a munkahely,

más népek koloncát

mi nem bírjuk el.

Szépen kérlek idegen;

maradj otthon, ne gyere,

az ittlévőknek pedig:

kifele, kifele!

 

Nem szítok gyűlöletet,

nem szítok haragot,

én csak a földemen

életteret akarok!

 

 

 

ODAFENTRŐL NEM HALLATSZIK FITYMACSATTOGÁS

 

Meglátjátok minden szép lesz;

nemsokára jobban éltek,

a mostani megszorítás

után fellendül az ország.

Minden kormány ezt igérte,

mégsem tett érdemben érte,

mindeközbe évről-évre

nőtt a képviselők bére.

Az állami tulajdon

szerintem a népé,

mégis elosztogatták

némi kenőpénzért.

Villák épültek belőle,

külföldre mentve a tőke,

rokonság nevén a cégek,

királyok módjára élnek.

 

Segítséget várva

bámulunk az égre,

és röhög rajtunk isten

kiválasztott népe.

 

 

 

MIÉRT MINDIG CSAK NAPOKAT ÉLEK?

 

Szinte minden nap végén

meghal az énem,

pirkadatkor testemben

egy új ember ébred.

Szinte minden nap végén

meghal a vágyam

új célokat, új remény

melenget az ágyam.

Új hatások érnek,

olykor csalódások,

mély nyomokat sebző

aljas hazugságok.

Néha még magamnak sem

hihetek el mindent,

mert örök igazság

evilágon nincsen.

 

Miért mindig csak napokat élek,

mennyit ér így ez az élet?

Miért mindig csak napokat élek,

mennyit ér ez a rohadt élet?

 

 

 

ELFOGYOTT A TÜRELEM!

Jelenleg csak álom,
amire én vágyom;
hogy rend legyen végre
ezen a világon.
Tolvaj kezét levágni,
hagy tudja meg akárki!
Nincsen nekik kegyelem,
ettől lesz majd fegyelem.

Megbotozni a csalót,
karóra az árulót!
Nincsen nekik kegyelem,
ettől lesz majd fegyelem.
Gyilkosokat bitóra,
az esti tv-műsorba!
Nincsen nekik kegyelem,
ettől lesz majd fegyelem.

Elfogyott a türelem,
nem lesz nekik kegyelem,
elfogyott a türelem...

Végletekig facsarnak,
folyton minket taposnak,
végletekig facsarnak.

Szétrohad az ország,
teljesen kifosztják,
szétrohad az ország.

Elfogyott a türelem,
nem lesz nekik kegyelem,
elfogyott a türelem!

 

 

 

MELEGFRONTI HATÁS

Melegfronti hatás érezhető!

Ne légy büszke kisköcsög,
arra hogy más vagy,
ne te mutassál irányt
a mai ifjúságnak!

Ne agitálj, ne parádézz,
ne akarj több lenni,
ne követelőzzél
te génhibás senki!

Ne az utcán riszáljad
rojtosra kúrt seggedet,
menjél inkább haza,
és vidd a többi meleget!

Ott vonatozhatsz kedvedre,
senkit sem érdekel,
hogy a kakilódba
hány homokos élvez el.

Ha szebb időket élünk,
és elfogynak a partnerek,
ne keseredj akkor se,
megoldás mindig lehet.

Dugd fel magadnak a hőmérőt!

 

 

 

FOLYÓ FAKAD

Szeretnék egy vaginát,
fehér szőrű paripát,
kunyhóm mellé tavacskát,
néhány aranyhalacskát.
Vadvirágos réteket,
bárányfelhős kék eget,
reggel madáréneket,
de még mást is kérhetek.

Szeretnék vidám nyarat,
erdeinkbe sok vadat,
padon ülő anyókát,
a főtérre bitófát.
Kívánnék egy utolsót;
gyászos múltnak koporsót,
Emesének szép álmot,
álmodjon új világot.

Fakadjon méhéből lé...

 

 

 

JÖNNEK MAJD A NEHÉZ ÉVEK

 

Jönnek majd a nehéz évek,

nagyon kemény lesz az élet,

nem lesz víz és nem lesz étel,

nem lesz étel, nem lesz étel!

Nem lesz olaj, nem lesz áram,

megszűnik majd minden állam,

járványok és erőszak...

Remélem hogy erős vagy!

 

Hiába van pénzed szart sem ér!